Chikán Gábor oldala
Tanulmányok

Kisvasutak fejlesztési lehetőségei

2019.01.19.

2008-ban az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium megbízásából - 4 szerzőtársammal - készítettük el a Magyarországon működő kisvasutak helyzetének elemzése, fejlesztésük lehetőségei, fenntartható működésük c. tanulmányt.

Az ÖTM 2007 őszén a Turisztikai Főosztálya megbízásából az F&B Consulting Bt. és a Xellum Kft. konzorciuma (továbbiakban Tanácsadók) választ keresett arra a közelmúltban igen gyakran felbukkant kérdésre, hogy milyen kapcsolatrendszer lehetséges a Magyarországon üzemelő kisvasutak és a turisztikai iparág között. Nem egy esetben került szóba a turizmusért felelős tárca szerepvállalása akkor, amikor a kisvasutak működésének gazdasági kérdéseiről esett szó. A helyzet vázlatszerű áttekintése nyomán igény mutatkozott a kisvasutak teljes, átfogó és rendszerszintű elemzésére annak érdekében, hogy a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket egyáltalán megfogalmazni lehessen és ezt követően szakmai szempontok alapján készüljön el egy komplex, döntés-előkészítésre alkalmas háttértanulmány, mely releváns adatokkal és megállapításokkal szolgál a kisvasutakkal kapcsolatos kormányzati intézkedések hátteréül. Ennek a szerteágazó feladatnak a keretében az alábbi alapkérdések merültek fel: Milyen a kisvasutak helyzete turisztikai, fenntarthatósági, üzemelési, tulajdonosi szempontok szerint? Melyek azok, amelyek turisztikai szempontból vonzerővel bírnak, illetve turisztikai attrakcióhoz kötődnek? Hogyan biztosítható fenntartható működésük, kialakítható-e gazdasági modell hazai és külföldi minták alapján? Érdemes-e, és ha igen akkor hol és milyen keretek között minta projekt(ek) kialakítása és támogatása? Mely kulcstényezők és -szereplők bírnak jelentőséggel a fejlesztés, illetve a hosszú távú fenntartás szempontjából?

A válaszokat mennyiségi, történeti, üzemviteli és környezeti vizsgálat segítségével kerestük. Megvizsgáltuk, milyen keskenynyomközű vasutak voltak, illetve vannak Magyarországon, milyen célból építették azokat és jelenleg milyen célt szolgálnak, hogyan illeszkednek az általuk kiszolgált térség életébe, milyen turisztikai és egyéb jelentőséggel rendelkeznek, miként szolgálják jelenleg a látogatók élményét és milyen lehetőségeik vannak arra, hogy a jövőben még inkább integráns részeivé váljanak annak a turisztikai desztinációnak, ahol működnek. Számba vettük az egyedi jellemzőket, műszaki és gazdasági paramétereiket összefoglaltuk. Már az előzetes adatgyűjtés során körvonalazódott, hogy a jelenleg üzemelő kisvasutak alapvetően három csoportba sorolhatók a fejlesztési projektek jelentősége szempontjából:

  • 1. Fejlesztésre érdemes, jelentősebb eredményekkel kecsegtető kisvasutak,

  • 2. Másodlagosan figyelembe vehető, a jelen tanulmány szempontjából kulcsfontossággal nem rendelkező vasútüzemek,

  • 3. A vizsgált téma szempontjából érdektelen vasutak.

Hozzá kell azonban tenni, hogy a lehatárolás a kategóriák között nem éles, sőt bizonyos szempontból vitatható, azonban – mint a tanulmány bemutatja – mégis világosan körvonalazódott az a 10-13 kisvasút, amelynek jövőbeni lehetőségeivel foglalkoznunk kellett.

A részletesebb vizsgálat alá vont kisvasutakat több szempont alapján, a szempontokat súlyozottan figyelembe véve, tovább elemeztük. Egy-egy fejlesztési lehetőség vizsgálata esetén kiemelt jelentőséget tulajdonítottunk a jelenlegi állapotnak, a jelenlegi utasszámnak, a kisvasút elérhetőségének, megközelíthetőségének, a fennálló vagy a később lehetséges agglomerációs kapcsolat jelentőségének, a multifunkcionalitás lehetőségének, az eddig végrehajtott fejlesztés mértékének az esetlegeses további fejlesztés várható forrásigényének mértéke alapján, a fejlesztett kisvasútra építhető termékek lehetőségének és a várható szinergiáknak. Kiemelten foglalkoztunk és hangsúlyozottan fejleszteni javasoltuk a Szob-nagybörzsönyi, több lépésben tovább- és átépíteni tervezett vonalat. Ugyancsak részletesebben tárgyaltuk a balatonfenyvesi kisvasútnak, mint egy, a szobitól eltérő formájú működési modellnek egyfajta alternatív pilot-projektként megvalósítható, a térségben tervezett turisztikai termékfejlesztési koncepcióba integráltan történő fejlesztésének lehetőségét.

Kevésbé részletesen elemeztük a Lillafüred-[Bánkút]-Szilvásvárad kisvasúti vonalhálózatban rejlő potenciális lehetőséget, valamint a királyréti kisvasút segítségével kialakítható börzsönyi hálózat elvi előnyeit, ez utóbbit nyilvánvalóan a szobi vonallal összefüggésben. Debrecenben a Zsuzsi Vasút a város közelsége és közreműködő szerepe okán érdemelt komolyabb figyelmet a nyíregyházi és kecskeméti kisvasúthoz képest, ez utóbbiaknál csupán felvetettük a városi közlekedésbe való integrálhatóság lehetőségét és az ezzel járó várható előnyöket.

Az előzetes feladat-meghatározáshoz rendszerszemléletű munkamódszer esetén természetesen hozzátartozik a rendszer határainak definiálása, így annak meghatározása is, hogy mit tekintünk egyáltalán kisvasútnak. Műszaki szempontból a későbbiekben adunk egy definíciót a kisvasutak fogalmára, itt előzetesen csak negatív lehatárolást adunk, azaz mit nem tekintünk a tanulmány céljait illetően kisvasúti üzemnek.

Részletesebb elemzést 10 kisvasútra készítettünk, további háromnál felvillantottuk a fejlődés lehetséges irányait, mint közép- és hosszútávon esetleg követhető stratégiát (Felsőtárkány, Pálháza és Gemenc), míg érdemben nem foglalkoztunk 11 olyan kisvasúttal, amely egyfajta üzemre beállt ugyan, de jelenleg nem körvonalazható gazdaságilag is reális fejlődési elképzelés, jóllehet a többi, fejlesztendő kisvasút felszabaduló eszközeiből ezek is profitálhatnak.

Mindezek előrebocsátásával a későbbiekben részletesen és azonos szerkezetben tárgyaltuk a 10 fejlesztendő kisvasutat, előrebocsátván, hogy ezek vizsgálata során már hamar körvonalazódtak olyan elvi jelentőségű szakmai javaslatok, melyek általánosítható érvénnyel változtathatják meg a kisvasutak jelenlegi struktúráját és amelyeket külön foglaltunk össze és támasztottunk alá. Ezen összefoglaló végkövetkeztetések tükrében tettünk javaslatot olyan pályázati mechanizmusok működtetésére, illetve igazgatási intézkedések megtételére, amelyek álláspontunk szerint biztosíthatják legalább ennek a 10 kisvasúti üzemnek a fenntartható és folyamatos fejlődését.

A tanulmány itt érhető el.

2008-ban az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium megbízásából - 4 szerzőtársammal - készítettük el a Magyarországon működő kisvasutak helyzetének elemzése, fejlesztésük lehetőségei, fenntartható működésük c. tanulmányt.

Tovább a teljes cikkhez...

2010-ben a Nemzetközi Bankárképző Központ szakértői csapatában részt vettem az Ipoly-völgyi vasút működtetésére készült tanulmány elkészítésében.

Tovább a teljes cikkhez...

A Nagyirtás - Nagybörzsöny kisvasúti szakasz helyreállítását követően a Szob - Márianosztra - Nagyirtás szakasz helyreállításának pályázatához készítettem el a vasút üzemeltetési koncepcióját.

Tovább a teljes cikkhez...

Motorvonat koncepció a magyarországi keskenynyomközű vasutak számára címmel készítettem a BME Közlekedésmérnöki Kar Vasúti Járművek Tanszékén szakmérnöki diplomadolgozatom 2010-ben. A témám egy új, korszerű kisvasút jármű beszerzéséhez szükséges szakmai koncepció, feltételrendszer kidolgozása, vizsgálva a feltételek teljesíthetôségét is.

Tovább a teljes cikkhez...

Forgalomszabályozás a kisvasutakon címmel készítettem a BME Közlekedésmérnöki Karán elsô diplomadolgozatom 1998-ban. Témám a kisvasutak jelzési és forgalmi szabályainak áttekintése, és egy új, kifejezetten kisvasutakra készítendô Jelzési és Forgalmi Utasítás alapjait kívántam a dolgozatban lerakni.

Tovább a teljes cikkhez...

ImpresszumBelépés