Az Ipoly-völgyi vasút működtetése

2019.01.19.

2010-ben a Nemzetközi Bankárképző Központ szakértői csapatában részt vettem az Ipoly-völgyi vasút működtetésére készült tanulmány elkészítésében.

A tanulmányban bemutattuk a Nyugat-Nógrádi Térségi Vasutak működtetésének és fejlesztésének lehetséges kereteit felvázoltuk az egyes fejlesztési szempontok szerinti alternatívákat, ismertettük azok előnyeit és hátrányait. A lehetséges beruházási forgatókönyvekre konkrét menetrendi javaslatot adtunk, amelyekkel optimális lenne működtethető a vasúthálózat. Megmutattuk, hogy lényeges fejlesztés nélkül, a jelenlegi műszaki körülmények között is kialakítható lenne egy optimális, utasbarát menetrendi szerkezet. Az alábbi alternatívákat elemeztük részletesen:

Funkcionális alternatívák

• nemzetközi szállítmányozási szerep, kiemelt vonal a kelet-nyugati szlovák pályahálózatban – akár egy új észak-déli közlekedési folyosó szerves részeként

• térségi vasúti szerep, a térségi közlekedési igények kielégítésére

• kiegészítő vasúti szerep, egy esetleges (széles nyomtávú) nagy beruházás mellékágaként

Beruházási és menetrendi alternatívák:

• jelen pályaállapotra épülő szolgáltatás

• takarékos fejlesztések azzal a céllal, hogy az ütemes közlekedés és szükséges járat-gyakoriság kialakítható legyen

• teljes pályafejlesztés, annak áttekintésével, hogy teljes pályafelújítás esetén milyen szolgáltatás érhető el

Szervezeti alternatívák

• Állami vasúttársaságon belüli működés, fenntartva a jelenlegi, pazarló és nem utasbarát rendszert

• Integrált térségi vasúti társaság

• Térségi pályafenntartó társaság – vagy térségi

Megvizsgáltuk a vasúti működés finanszírozási vonatkozását. Megállapítottuk, hogy a forgalom növekedésével jelentős bevételi többletet lehetne elérni, illetve a jelenleg a MÁV által a térségi vasútra allokált költségeknél jóval alacsonyabb költségszint mellett is működtethető lenne a vasút. Ez továbbra is állami finanszírozási igényt jelentene, azonban a vasút működésében jelentős költséghatékonyság-növelési potenciált azonosítottunk.

Készítettünk előzetes költség-haszon elemzést, amelyből a vasúti beruházás társadalmi-gazdasági szinten megtérülőnek mutatkozik. Végül elvégeztük az egyes alternatívák hatáselemzését, és feltártuk a beruházások finanszírozásának lehetséges forrásait.

A javasolt, a térségen túlmutató szerep elsőre túlságosan merésznek tűnhet. Ugyanakkor vizsgálódásunk alapján számunkra egyértelmű, hogy a térségi vasút fejlesztése akkor kaphat prioritást, ha tágabb kontextusban értelmezzük.