TanulmányokAz Ipoly-völgyi vasút működtetése
2019.01.19.
2010-ben a Nemzetközi Bankárképző Központ szakértői csapatában részt vettem az Ipoly-völgyi vasút működtetésére készült tanulmány elkészítésében.
A tanulmányban bemutattuk a Nyugat-Nógrádi Térségi Vasutak működtetésének és fejlesztésének lehetséges kereteit felvázoltuk az egyes fejlesztési szempontok szerinti alternatívákat, ismertettük azok előnyeit és hátrányait. A lehetséges beruházási forgatókönyvekre konkrét menetrendi javaslatot adtunk, amelyekkel optimális lenne működtethető a vasúthálózat. Megmutattuk, hogy lényeges fejlesztés nélkül, a jelenlegi műszaki körülmények között is kialakítható lenne egy optimális, utasbarát menetrendi szerkezet. Az alábbi alternatívákat elemeztük részletesen:
Funkcionális alternatívák
-
nemzetközi szállítmányozási szerep, kiemelt vonal a kelet-nyugati szlovák pályahálózatban – akár egy új észak-déli közlekedési folyosó szerves részeként
-
térségi vasúti szerep, a térségi közlekedési igények kielégítésére
-
kiegészítő vasúti szerep, egy esetleges (széles nyomtávú) nagy beruházás mellékágaként
Beruházási és menetrendi alternatívák:
-
jelen pályaállapotra épülő szolgáltatás
-
takarékos fejlesztések azzal a céllal, hogy az ütemes közlekedés és szükséges járat-gyakoriság kialakítható legyen
-
teljes pályafejlesztés, annak áttekintésével, hogy teljes pályafelújítás esetén milyen szolgáltatás érhető el
Szervezeti alternatívák
-
Állami vasúttársaságon belüli működés, fenntartva a jelenlegi, pazarló és nem utasbarát rendszert
-
Integrált térségi vasúti társaság
-
Térségi pályafenntartó társaság – vagy térségi
Megvizsgáltuk a vasúti működés finanszírozási vonatkozását. Megállapítottuk, hogy a forgalom növekedésével jelentős bevételi többletet lehetne elérni, illetve a jelenleg a MÁV által a térségi vasútra allokált költségeknél jóval alacsonyabb költségszint mellett is működtethető lenne a vasút. Ez továbbra is állami finanszírozási igényt jelentene, azonban a vasút működésében jelentős költséghatékonyság-növelési potenciált azonosítottunk.
Készítettünk előzetes költség-haszon elemzést, amelyből a vasúti beruházás társadalmi-gazdasági szinten megtérülőnek mutatkozik. Végül elvégeztük az egyes alternatívák hatáselemzését, és feltártuk a beruházások finanszírozásának lehetséges forrásait.
A javasolt, a térségen túlmutató szerep elsőre túlságosan merésznek tűnhet. Ugyanakkor vizsgálódásunk alapján számunkra egyértelmű, hogy a térségi vasút fejlesztése akkor kaphat prioritást, ha tágabb kontextusban értelmezzük.
2008-ban az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium megbízásából - 4 szerzőtársammal - készítettük el a Magyarországon működő kisvasutak helyzetének elemzése, fejlesztésük lehetőségei, fenntartható működésük c. tanulmányt.
2010-ben a Nemzetközi Bankárképző Központ szakértői csapatában részt vettem az Ipoly-völgyi vasút működtetésére készült tanulmány elkészítésében.
A Nagyirtás - Nagybörzsöny kisvasúti szakasz helyreállítását követően a Szob - Márianosztra - Nagyirtás szakasz helyreállításának pályázatához készítettem el a vasút üzemeltetési koncepcióját.
2009-ben az Országos Vasúti Szabályzat megújítását készítette elő a Közlekedéstudományi Intézet, amelyben a keskenynyomközű vasutakra vonatkozó kötet elkészítése volt a feldatom.
Az Országos Erdészeti Egyesület Erdei Vasút Szakosztályának felkérésére 2002-2004 között elkészítettem a hazai erdei vasutak Jelzési, Forgalmi és Gépészeti Utasítását.
Motorvonat koncepció a magyarországi keskenynyomközű vasutak számára címmel készítettem a BME Közlekedésmérnöki Kar Vasúti Járművek Tanszékén szakmérnöki diplomadolgozatom 2010-ben. A témám egy új, korszerű kisvasút jármű beszerzéséhez szükséges szakmai koncepció, feltételrendszer kidolgozása, vizsgálva a feltételek teljesíthetôségét is.
Forgalomszabályozás a kisvasutakon címmel készítettem a BME Közlekedésmérnöki Karán elsô diplomadolgozatom 1998-ban. Témám a kisvasutak jelzési és forgalmi szabályainak áttekintése, és egy új, kifejezetten kisvasutakra készítendô Jelzési és Forgalmi Utasítás alapjait kívántam a dolgozatban lerakni.